Kedves Sigmund!

Mátai Tamás

Ha az ember pszichológus, akkor érdekli, hogy működik az ember, milyen magyarázata van ennek vagy annak a jelenségnek.

Ha az ember közgazdász, akkor érdekli, hogyan működik a világ, tudunk-e hatékonyabbat vagy jobbat, mint ami van.

Ha az ember pszichológus és közgazdász, akkor nem fél megkérdezni, hogy mire jó, hogy ennyi mindent tudunk az ember működéséről.

Mátai Tamás
pszichológus, közgazdász


A kapcsolatot a mataitamas kukac mataitamas.hu címen veheted fel velem.

© Mátai Tamás, 2012
A Kedves Sigmund! blogon található írások – részben vagy teljes terjedelmükben, a szerző feltüntetésével és a forrás megjelölésével – non-profit célból szabadon, kereskedelmi célból a szerző írásbeli engedélyével idézhetők.

Kövess a facebookon is. :)

Friss topikok

Címkék

agy (3) aktivitás (1) attribúció (1) beszűkül (3) betegségelőny (6) betegszerep (2) bill gates (1) bio-pszicho-szociális (1) bipoláris (2) catherine zeta-jones (1) cirkuláris okság (1) Columbo (1) concorde csapda (1) csoport (5) depresszió (9) depresszív realizmus (2) divergens (1) dollárárverés (1) egészségpszichológia (1) einstein (1) életkezdési krízis (1) emlék (2) evolúciós pszichológia (3) felejtés (1) figyelem (3) film (1) fiókeffektus (1) fogadalom (1) frontérzékenység (1) genetika (3) gondolkodás (1) halál (1) hiedelem (1) hipnózis (1) holdudvarhatás (2) hospice (1) időtöltés (2) intimitás (1) introvertált (1) játékelmélet (1) játszma (1) johari-ablak (1) kockázati faktor (2) kognitív (8) kognitív terápia (2) kognitív torzítás (1) kommunikáció (6) konvergens (1) környezet (3) lélek (5) lineáris okság (1) mélylélektan (1) mihalik enikő (1) mire jó (7) modell (6) multikauzalitás (1) nevelés (1) ok (1) okozat (1) önismeret (9) optimizmus (1) öröklés (1) palliatív (1) pesszimizmus (1) phineas gage (1) pozitív pszichológia (3) protektív faktor (3) pszichológia (5) pszichopatológia (1) pszichoszomatika (1) pszichotöri (1) relaxáció (3) reziliencia (1) rítus (1) stressz (3) strukturálás (2) szociál (4) szorongás (5) társas összehasonlítás (1) társas támogatás (1) teljesítmény (3) terápia (6) test (6) transzgeneráció (3) tranzakcióanalízis (1) újév (1) vakfolt (2) valentin nap (1) változás (3) vicces kép (4) visszavonulás (1) Címkefelhő

HTML

Legyen már tavasz...

2013.03.27. 11:14 Mátai Tamás

A márciusi magyarországi hójelentést böngészve jutott eszembe, hogy mostanában mennyi embertől hallom ezt a mondatot: legyen már tavasz, vagy valami. Túl azon, hogy mély egyetértésemet fejezem ki ilyenkor, elgondolkodtat, hogy pszichés állapotunk és az időjárás vajon mennyiben függnek össze.

honyul.jpg

Vannak ugye az egyszerű esetek. Ilyen például az ún. szezonális vagy skandináv típusú depresszió. Ez egy olyan hangulati kórkép, amelyre az jellemző, hogy ősszel-télen jelentkezik, más évszakokban viszont az egyén nem kerül depressziós epizódba. Ugyan a pontos mechanizmusát nem ismerik ennek a betegségnek, de a legelterjedtebb magyarázat szerint a tobozmirigy működésével, illetve az őszi-téli hónapokban csökkent fénnyel és fokozott melatonin-szinttel van összefüggésben. Terápiája ezért a fényterápia: a szezonális depressziós embert beültetik egy spéci helyiségbe, ahol jó alaposan megvilágítják. És csodák-csodája, az ember jobban lesz ettől.

A másik ilyen egyszerű, de legalábbis köztudott eset a frontérzékenység. Ebben ugyan nem hiszek, de hitetlenségemtől teljesen függetlenül, a hidegfrontok eljövetelekor rendszeresen fejfájással küzdök. Van akinek a melegfront, van, akinek a kettős fronthatás esetében kezd el fájni a feje, lába, valamely ízülete vagy mindegyik. Erről azt mondják, hogy a szervezetünk alkalmazkodóképessége kicsit lassúbb, mint a fronttal eljövő légnyomás és páratartalom-változás. Így a testi tünetek tulajdonképp az alkalmazkodás beálltával el is múlnak.

Azaz valóban vannak olyan esetek, amikor egyéni biológiai adottságaink és pszichés állapotunk között összefüggés áll fenn.

De mi van akkor, amikor csak felsóhajtunk, hogy "a francba, esik", vagy "nem hiszem el, hogy már megint havazik". Esetleg a "mi a baj" kérdésre azt a választ kapjuk, hogy "ettől a hülye időtől vagyok teljesen ki." 

Azt vettem észre magamon, hogy sokkal gyakrabban hivatkozom az időjárásra mint rossz hangulati állapotom okára, mint amilyen gyakran valóban rossz az idő. (Rossz idő jelentése itt: esik az eső/a hó, nem süt a nap egyáltalán vagy hideg van.)

front.jpg

Sokkal egyszerűbb nekem is azt mondani, hogy ez a tavaszi havazás az oka, hogy mondjuk fáradtnak, rossz kedvűnek látnak, mintha ki kellene fejtenem, hogy az ébren töltött időm mekkora részét töltöm pihenéssel és munkával, és hogy a kettő aránya most épp nem teljesen komfortos. Vagy hogy épp milyen érzések, gondolatok kavarognak bennem.

Az időjárás jó hivatkozási alap: könnyen kommunikálható, azaz nem bonyolult. Azért is jó, mert a másik fél is meggyőződhet róla, hogy tényleg ilyen vagy olyan az idő, azaz ellenőrizheti, amit mondtunk. Harmadrészt pedig azért nagyszerű, mert miközben a másik fél meggyőződik róla, hogy tényleg olyan az idő, amilyen: fel se merül, hogy az alapállítást megkérdőjelezze, miszerint az idő okozza a hangulatot.

Azaz megkapom magamtól az elsődleges betegségelőnyt: nem kell azzal foglalkoznom, hogy mi is van velem mostanában. És eközben még az időtöltés kellemes perceit is átélhetem, anélkül hogy nagyon meg kellene nyílnom a másik előtt.

Ha felismerem, hogy az időjárás csak kifogás valamire, akkor megtehetem, hogy azzal a valamivel továbbra sem foglalkozom. De akár azt is, hogy az időjárás helyett végre azzal foglalkozom, ami valóban zavar.

Hogy viseled a tavaszi havat? Milyen a kedved?

Ismered ezt a verset?

Egy esős nap

Egy esős nap éppoly szép, mint egy verőfényes.

Mindkettő létezik: mindegyik olyan, amilyen.


(Fernando Pessoa)

10 komment

Címkék: kommunikáció depresszió genetika test környezet önismeret időtöltés betegségelőny frontérzékenység strukturálás szezonális depresszió

A bejegyzés trackback címe:

http://kedvessigmund.blog.hu/api/trackback/id/tr855131255

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

namixar 2013.03.27. 12:10:26

szerintem a mostani időjárás talán azért is hangolja le jobban a népet, mert eltér a megszokottól, nem olyan, "amilyennek lennie kéne". ami nemcsak azért kelt rossz érzést, mert szokatlan, hanem azért is, mert ezáltal a világ kevésbé tűnik kiszámíthatónak a jövőre nézve (ráadásul amúgy is az a közvélemény az elmúlt pár év időjárásáról, hogy aggasztóan eltér a "normálistól").
és az egészet úgy is lehet racionalizálni, hogy elfagy a termés, vagy ki se kel, nem tudom, lényeg, hogy nem lesz (ami sokak számára tényleg a megélhetést teszi kockára, másoknak viszont lehetőséget ad további időtöltésre, az árakról való panaszkodással).

Jgy 2013.03.27. 12:15:40

Ami azt illeti, én mostanság azzal dühítem a környezetemet, hogy "nézzetek hülyének, de én ezt gyönyörűnek találom", mármint a havazást. Lehet, hogy elsődleges egészségelőnyt élvezek?

Kanyó Zsuzsa 2013.03.27. 15:26:13

Nem ültettem ki az árvácskát az erkélyre, így az előszobában gyönyörködtet. A hó előbb-utóbb elolvad. Remélem, a nyár is meghosszabbodik.

Mátai Tamás · http://mataitamas.hu 2013.03.27. 16:55:38

@namixar: igen, testzik a gondolat. A kiszámíthatóság, a világ biztonságába vetett hit alapvető és egyetemes szükséglete az emberiségnek. És valóban a racionalizálás újabb és újabb időtöltési lehetőségeket kínál. :)

@Jgy: lehet, hogy van ilyen is. De az is lehet, hogy szimplán a mások bosszantása jelent számodra élvezetet. :P

@Kanyó Zsuzsa: Jó lenne, ha a hosszú tél beváltható lenne egy hosszú nyárra, szerintem is. Kinél kell ehhez lobbizni? :)

Danny007 2013.03.27. 19:00:56

Én is megfigyeltem magamon, hogy a késő ősz, valamint a tél közeledtével szinte már megszokottá válik, hogy jön a depresszió is.

Viszont egy eléggé intenzív lehangoltságot érzek akkor is, amikor azt érzem, hogy megy a tél és közeledik már a tavasz. Furcsa, ambivalens érzéseket kelt bennem a tavasz közeledte, minden évben.

Szóval azt hiszem, nem az időjárás miatt leszek depressziós, hanem inkább csak rárak egy lapáttal, fokozza az amúgyis meglévő állapotomat.

A frontérzékenységben én sem hiszek, viszont nem olyan régóta, ha hirtelen vált át az idő hidegből melegre vagy épp fordítva, akkor a jobb lábamban az összes csontkapcsolódás rohadtul sajog. Azt hiszem, öregszem. ;)

Jgy 2013.03.28. 05:06:48

@Mátai Tamás: Erre nem gondoltam, de köszönöm az ötletet.

Mátai Tamás · http://mataitamas.hu 2013.03.28. 08:21:53

@Jgy: Azt hiszem, hogy bántó lehetett az előző kommentem. Ha így van sajnálom, a célja nem a bántás volt.

Jgy 2013.03.28. 10:27:49

@Mátai Tamás: Baromi rosszul esett, és nyolc napon túl gyógyuló sebet ejtettél a lelkemen, de BÁNTÓ, az nem volt. :-)
Komolyra fordítva: nem. Én felejtettem el kitenni a szmájlit.

Papp Evelin 2013.04.14. 03:17:51

Én hihetetlenül élveztem a hóval járó felfordulást, somolyogtam a morgó embereken... bár az igaz, hogy megtehettem, hogy nem mozdulok ki, úgyhogy rám nem is volt igazán hatással. Azt ezt követő esős/borongós időszak már kevésbé tetszett, de ez csak a szokásos. Amúgy azt figyeltem meg, hogy sokkal jobban tűröm az esőt, mint a szimplán szürke időt, mert esőzéskor legalább van valami, nem csak lóg a lába! De most már itt a tavasz! :)