Kedves Sigmund!

Mátai Tamás

Ha az ember pszichológus, akkor érdekli, hogy működik az ember, milyen magyarázata van ennek vagy annak a jelenségnek.

Ha az ember közgazdász, akkor érdekli, hogyan működik a világ, tudunk-e hatékonyabbat vagy jobbat, mint ami van.

Ha az ember pszichológus és közgazdász, akkor nem fél megkérdezni, hogy mire jó, hogy ennyi mindent tudunk az ember működéséről.

Mátai Tamás
pszichológus, közgazdász


A kapcsolatot a mataitamas kukac mataitamas.hu címen veheted fel velem.

© Mátai Tamás, 2012
A Kedves Sigmund! blogon található írások – részben vagy teljes terjedelmükben, a szerző feltüntetésével és a forrás megjelölésével – non-profit célból szabadon, kereskedelmi célból a szerző írásbeli engedélyével idézhetők.

Kövess a facebookon is. :)

Friss topikok

Címkék

agy (3) aktivitás (1) attribúció (1) beszűkül (3) betegségelőny (6) betegszerep (2) bill gates (1) bio-pszicho-szociális (1) bipoláris (2) catherine zeta-jones (1) cirkuláris okság (1) Columbo (1) concorde csapda (1) csoport (5) depresszió (9) depresszív realizmus (2) divergens (1) dollárárverés (1) egészségpszichológia (1) einstein (1) életkezdési krízis (1) emlék (2) evolúciós pszichológia (3) felejtés (1) figyelem (3) film (1) fiókeffektus (1) fogadalom (1) frontérzékenység (1) genetika (3) gondolkodás (1) halál (1) hiedelem (1) hipnózis (1) holdudvarhatás (2) hospice (1) időtöltés (2) intimitás (1) introvertált (1) játékelmélet (1) játszma (1) johari-ablak (1) kockázati faktor (2) kognitív (8) kognitív terápia (2) kognitív torzítás (1) kommunikáció (6) konvergens (1) környezet (3) lélek (5) lineáris okság (1) mélylélektan (1) mihalik enikő (1) mire jó (7) modell (6) multikauzalitás (1) nevelés (1) ok (1) okozat (1) önismeret (9) optimizmus (1) öröklés (1) palliatív (1) pesszimizmus (1) phineas gage (1) pozitív pszichológia (3) protektív faktor (3) pszichológia (5) pszichopatológia (1) pszichoszomatika (1) pszichotöri (1) relaxáció (3) reziliencia (1) rítus (1) stressz (3) strukturálás (2) szociál (4) szorongás (5) társas összehasonlítás (1) társas támogatás (1) teljesítmény (3) terápia (6) test (6) transzgeneráció (3) tranzakcióanalízis (1) újév (1) vakfolt (2) valentin nap (1) változás (3) vicces kép (4) visszavonulás (1) Címkefelhő

HTML

Ha elfelejtetted, nem is volt fontos

2012.11.05. 07:52 Mátai Tamás

Ha fel akarsz bosszantani, akkor itt a recept hozzá. Várd ki a megfelelő pillanatot, amikor elfelejtek valamit, és próbálom felidézni. Amikor látod rajtam, hogy nagyon erősen akarom, hogy mégis eszembe jusson az a valami, na, akkor vigasztalásképpen mondd nekem a következőt: "Nem lehetett olyan fontos, ha elfelejtetted!"

nemlekszem.jpgHogy ez engem miért bosszant, az első körben egyszerű: empátiát, elfogadást esetleg megoldást várnék a problémára, és nem kapok. Második körben viszont az bosszant, hogy amit kapok, az egy régi, üres közhely, ami ráadásul nem is igaz.

Üres, mert valaminek a fontosságát nem jelzi az, hogy adott pillanatban fel tudjuk-e idézni. Nyilvánvalónak tűnik elsőre, hogy az általunk fontosnak ítélt dolgokra általában emlékszünk. Azonban e nyilvánvalóság rögtön eltűnik, ha hallottunk már arról, hogy például komoly traumákat átélt emberek képtelenek felidézni a traumát megelőző életüket vagy a trauma pillanatait, legyen szó valamilyen közlekedési balesetről, háborúról vagy (nemi) erőszakról. Egyes elméletek a felejtés jelenségét (ahogyan a beszűkültséget is) azzal magyarázzák, hogy ez a mechanizmus csökkenti a fájdalom észlelését, a kellemetlen, fájó emléket a biztonságos messzeségbe száműzi a mindennapokból.

A felejtés mögött állhat neurológiai, testi probléma is. A memória romlása mindennapi tapasztalata az idősödő embereknek, ebben az értelemben előhívási hiba a felejtés. Tehát ez esetben sem a dolog jelentéktelensége az ok.

A pszichológia mélylélektani irányzata szerint a felejtés nem a véletlen műve. Az elfelejtésnek lehet pszichés oka, tudattalan szándék húzódhat meg mögötte. Ha például valakit elfelejtünk felköszönteni a születésnapján, akkor lehetséges, hogy tudattalanul távol szeretnénk tőle maradni.* Azaz nemhogy nem fontos, amit elfelejtünk, hanem egyenesen nélkülözhetetlen. Nélkülözhetetlen abban, hogy saját tudattalan szándékainkat megismerjük.

Na, engem ezért bosszant. Meg azért, mert még mindig nem jut eszembe, hogy mit is akartam mondani. :-)

És én mit tegyek, ha fel akarlak bosszantani téged? Milyen igazán fontos dolog ment ki a fejedből mostanában? S vajon miért?

 

*(A köszöntés elfelejtése nem feltétlenül jelenti, hogy távol szeretnénk maradni valakitől, ez csak egy lehetséges változat.)

9 komment

Címkék: modell agy emlék test lélek felejtés mélylélektan beszűkül

A bejegyzés trackback címe:

https://kedvessigmund.blog.hu/api/trackback/id/tr874879817

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kanyó Zsuzsa 2012.11.05. 10:16:57

Nevelőtanár vagyok egy kollégiumban.Nagyon fontos, hogy a tanév elején meg tudjam jegyezni az új gyerekek nevét.Vannak trükkjeim a névtanulásra, de évről-évre több időbe telik, hogy minden gyerek neve kapásból eszembe jusson.Szeptember végére sikerül, de már önmagam előtt restellem, hogy jó sokszor elmondom:-Most ugyan bemutatkoztál, de én még néhányszor meg fogom kérdezni, hogy hívnak, mert vagytok néhányan, nektek könnyebb az én nevemet megjegyezni, mint fordítva. A hasonló külsejű gyerekek nevét cserélem.A gyerekeknek azt mondom, vállalható dolognak tartom, és aki ezen röhög, annak szereztem néhány derűs percet.Ezzel együtt jobban érezném magam, ha nem felejteném el a neveket,már az első bemutatkozás után sem.

Danny007 2012.11.06. 20:04:59

Engem bosszantani szokott pl. amikor köszönök valakinek és úgy tesz, mintha észre sem venne vagy olyan mintha csak tátognék és nem hallaná senki.

Vagy, amikor megkérdezik, hogy hogy vagyok, hogy érzem magam, de igazából ezt csak illendőségből és ahogy válaszolnék, szinte már egyből elkezdi mondani a magáét az illető vagy egy másik témát, így valamikor nem is tudok válaszolni, vagy csak nagyon sietve.

A dátumok megjegyzésével, szülinapokkal gondba vagyok én is, no de nem azért, mert távol akarom tartani az illetőt, vagy épp mert öregednék, a memóriám se olyan rossz. Szerintem egyszerűen csak szétszórtságról van szó. De az utóbbi időben, azt hiszem, javultam etéren :)

Vagy még... Ha elkezdek mosolyogni, sokszor félre értik és személyes sértésnek veszik, hogy én épp rajtuk nevetek, "kiröhögöm" őket.

Danny007 2012.11.06. 20:22:11

@Kanyó Zsuzsa: Szerintem ez egy tipikus "probléma" a pedagógusoknál, tanároknál. Pl, nem is tudom, hogy hányszor rajzoltam már névtáblát magamnak, amit ki kellett rakni a pad elejére minden tanítási óra kezdetekor. Diákszemmel én ezen egy kicsit elmosolyodtam, mert mindig olyan aranyosan adták elő a tanáraim, hogy ne sértődjünk meg, ha nem emlékszik a nevünkre, vagy nem ugrik be egyből... De persze, ez szerintem teljesen érthető, és nincs ebben semmi gond, hiszen annyi tanuló nevét nehéz lehet mind megjegyezni. Én pl csodáltam azt, hogy ha valakire ráköszöntem az évek múltával is az utcán, emlékezett és vissza köszönt. Volt persze olyan is, h nem emlékezett, csak illendőségből köszönt, és volt olyan is, hogy a meglepődöttségtől köpni, nyelni nem tudott. De én megértem ezeket az eseteket is...

Az egyetlen, amit nem szerettem soha, ha a tanárnak nem jutott eszébe vmelyik diák neve és mondjuk Tamás helyett Bencét mondott, és amikor kiderült, hogy tévedett, akkor azzal érvelt, hogy "pedig neked olyan Bence-fejed van" (persze a nevek mindig változtak, nem csak Tamás és Bence volt).

Mátai Tamás · http://mataitamas.hu 2012.11.07. 09:09:56

@Danny007: igen, a "hogy vagy?" kérdés beszédtöltelékként való használata bosszantó lehet, ha az ember komolyan veszi a kérdést. :(

Merem remélni, hogy kevés tanár érvel amellett, hogy valakinek Bence-feje van, amikor szimplán nem emlékszik a nevére...

Danny007 2012.11.07. 09:27:41

@Mátai Tamás: Én már többször, több tanártól hallottam ezt, ahogy vagy nekem vagy másnak mondták, hogy "pedig neked olyan Bence, Zsolt, stb. fejed van".

Pedig szerintem, abba nincs semmi különös, ha valaki szimplán beismeri, hogy tévedett a nevet illetően.

Mátai Tamás · http://mataitamas.hu 2012.11.07. 17:42:52

@Danny007: Abban nincs különös, hogy beismeri, hogy nem emlékszik. Én a kommentedből azt hallottam ki, hogy ez esetben védekezik azzal, hogy Bence-fejű vagy. Én erre mondtam, hogy remélem, hogy nem elterjedt gyakorlat.

Danny007 2012.11.07. 18:08:33

@Mátai Tamás: Teljesen ugyanarról beszélünk, szerintem valamit rosszul olvashattál.

De, eléggé elterjedt gyakorlat, hogy így védekezik valaki, legalábbis amennyire én tapasztaltam. Lehet, hogy másik városban, vagy másik iskolában nem ilyen a helyzet.
süti beállítások módosítása