Betegségelőny? Hülye vagy? Betegnek lenni nem jó dolog, hanem rossz.

A betegségelőny fogalmát Freud vezette be a pszichológiába. Nem azt értette alatta, hogy betegnek lenni nagyszerű érzés, hanem valami egészen mást. Rögtön két dolgot is. Ezeket elsődleges és másodlagos betegségelőnynek nevezi. 

Ha valakinek van valamilyen pszichés konfliktusa (akár nehéz élethelyzet, akár valamilyen problémával való szembenézés nehézsége), akkor előfordulhat, hogy az valamilyen testi tünetben jelenik meg. Például lámpalázas vagyok, félek attól, hogy fel fogok sülni sok ember előtt, és mielőtt a szereplés napja eljön, hirtelen magas lázam lesz, ami miatt nem állhatok színpadra.

Vagy például van egy idegesítő főnököm, akinek nem merek visszaszólni, és nem tudok munkahelyet váltani sem. Egy idő után elkezdem érezni, hogy fáj a gyomrom, majd hosszas orvoshoz járás után kiderül: gyomorfekélyem van.

Elsődleges betegségelőnynek nevezi azt, hogy a megoldandó pszichés konfliktus helyett foglalkozhatunk testi bajainkkal, a pszichés konfliktust félre tehetjük egy kis időre, nem kell nyomasztani magunkat vele. Azaz a fenti példák esetében foglalkozhatunk lázcsillapítással és gyomorfekély ellenes gyógyszerek kipróbálásával, illetve diétával. Nem kell azon agyalni, hogy miért nem tudok kiállni nagyközönség elé, hogyan tudnám gyakorolni ezt vagy mit kéne tennem ahhoz, hogy menjen. Nem kell foglalkozni azzal, hogy hogyan tudok munkahelyet váltani vagy visszajelezni a főnökömnek, hogy melyek azok a dolgok, amelyek komfortosabbá tennék számomra a munkahelyi létet.

Másodlagos betegségelőnynek nevezi azt, hogy felvehetem a betegszerepet. Azaz megkérhetlek téged, hogy hozz nekem egy teát és lázcsillapítót, kérhetek együttérzést arra, hogy mennyire fáj már megint a gyomrom. Kérhetem a környezetemtől, hogy most kíméljenek, törődjenek velem, foglalkozzanak velem. Lehetőleg most azokkal a dolgokkal ne kelljen foglalkoznom, amelyek általában az én feladataim, kötelességeim. Most ne várjon el tőlem senki, semmit.

Fontos még azért elmondani, hogy attól, hogy valaki lázas vagy fáj a gyomra, még nem biztos, hogy feloldhatatlan pszichés konfliktusai vannak és így próbál meg menekülni előlük. És arról se feledkezzünk meg, hogy a pszichés konfliktust testi betegséggé alakítani nem tudatos választás eredménye. Azaz, attól, hogy nem szeretek szerepelni nem fogom eldönteni, hogy most márpedig lázas leszek.

Te felismered, ha élsz a betegségelőnnyel? És ha mások élnek vele?